2011. augusztus 13-18.
Immár hagyománnyá vált a Fokoláre mozgalomban a „Gyerekek az Egységért” nyári tábora, amire tizenéves fiatalok a hetedik alkalommal jöttek össze.
Ebben az évben is az érdekesen írt „Teens4Unity” nevet adtuk ennek az augusztus 13-án kezdődő hat napos értékmegjelenítő és közösségépítő rendezvénynek. A tábor fő témája a következő címet kapta: „Kapcsolatok, melyek fontosak számomra”.
A tábor főleg a tizenévesekhez szól, de segítőként részt vesznek egyetemista fiatalok, felnőttek, és teljes családok is. A fiatalok rögtön meg vannak hívva arra, hogy mindannyian építői legyenek a tábornak, ne csak az a néhány szervező, akik a legfontosabb struktúrákat összefogja.
Köztünk lévő építő és közvetlen kapcsolat a záloga annak, hogy vidám és igazán fiataloknak szóló programok legyenek.
A tábor a fiataloknál tapasztalt fontos igényekre épít, melyek a következő aktivitásokban valósulnak meg:
- Sport és sportjátékok és versenyek
- Zene tánc és egyéb kulturális tevékenység
- Kapcsolat az emberekkel, értük végzett humanitárius munka
- Szellemi és lelki tevékenységek
- Természettel való kapcsolat
Tábor előkészítése
Kezdés előtt egy nappal korábban érkeztünk meg a fiatalok egy kis csapatával a Bükkszentkereszti ifjúsági tábor területére, hogy előkészítsük a terepet a programok számára. Korábbi tábortervező összejövetelekor ezek a fiatalok tettek javaslatokat a programokra, a foglalkozásokra, a kirándulásokra, játék és sportrendezvényekre, melyeket előkészítettek, és utolsó simításait már itt a helyszínen végezték el.
Az ismerkedési játék
Tábornyitóra egy kis csoport már előkészítette az első és igen fontos programot, az ismerkedős játékot, mely alkalmas arra, hogy az érkezők közvetlenül a recepció után már egy vidám közösség részesének érezhessék magukat.
Előadások
Az érkezés utáni első nap délelőttjén összejöttünk az étteremben, hogy megtudjuk, hogy mit értsünk a tábor mottóján, amit a meghívón olvashattunk: „Kapcsolatok, melyek fontosak számomra”. Ibi és Misi vette kezébe a mikrofont, ők voltak ennek a témának a felkonferálói és házigazdái. Majd átadták a szót a téma előadójának, Román Zsuzsinak. Az előadás a fiatalok igényeire szabott volt. Közvetlenségét segítették a felkonferálók is, kiknek aktív jelenléte segítette a szinte beszélgetésszerű figyelem fenntartását 45 percen keresztül, ami egy szép nyári délelőttön nem kis kihívás.
Az előadás során szó volt a kapcsolatok egyéni dimenziójáról (Ki vagyok én?), a társas dimenzióról, hogy mindenki szeret kapcsolatba lépni másokkal, a barátaival, a társadalmi dimenziójáról, hogy kapcsolatban vagyunk a körülöttünk lévő társadalommal is intézményeivel és törvényeivel együtt, melyeken nem könnyű eligazodni, és időnként elfogadni azokat olyannak, ahogyan működnek.
A személyes kapcsolat másokkal elemi szükséglet számunkra, nélküle nem tudunk fejlődni se fizikailag, se pszichésen, se lelkileg. Kapcsolataink minőségét a szeretet adja meg, a kapcsolat érték.
Felelős vagyok a másikért, ha rosszat tettem neki, az egy seb, ami megmarad. (Bocsánatkérés). A kapcsolataink hatása messzire is eljuthat, formálja közvetlen környezetünket és tágabb környezetünket is.
A tábor folyamán a 3. napon került sorra a kapcsolatok technikai megvalósulásának és a virtuális közösségi hálózatok témája is. A 4. nap témája a természetfölöttivel való kapcsolat volt, mely különleges helyet foglal el a kapcsolatok közt, és köze van az összes többi kapcsolathoz is.
Az előadás után csoportokban beszélgettünk a témáról, hiszen fontos reflektálni az elhangzottakról. Főleg arról, hogy mit is jelentenek a kapcsolatok a személyes életünkben.
A délelőtti program kreatív részét adták az úgynevezett műhelyek is, ahová mindenki feliratkozhatott az érdeklődésének megfelelő foglalkozásra. Persze a foci itt is tarolt, de szép számmal jelentkeztek a színjátszó csoportba, a zene és a kétféle tánccsoportba is. Műhelyek a következő napokon is folytatódtak.
 |
Műhelyek:
|
Délután egy igen színes akadályverseny várta a résztvevőket.
Hangos bemondásra kb. 15 percenkét minden csapat egy másik állomáshoz váltott. Érdekesebbnél érdekesebb feladatokra lelhettünk a tábor területén. Egyik helyen léggömböt kellett borotválni, a másik helyen vízzel teli léggömböt kellet bekötött szemmel egy kanállal kiszúrni. Hát nem könnyű feladat! Az egyszál műanyag kanál beletört a műveletbe, és végül úgy kellett kiharapni a vizes léggömböt.
A monori közösség is sok játékkal készült. Voltak helyben született feladatok is, melyek pont a frissességükkel tették nagyszerűvé a játékot. Ilyen volt például az a feladat, hogy össze kellett szedni „Lacika szétszórt cukorkáit” a fűből, amihez én egy képzeletbeli rosszcsont Lacikát képzeltem el, akinek a rosszaságát kell helyretenni. Ehelyett egy valódi és helyes Lacika konferálta fel a feladatot igen talpraesetten a maga 8 évével.
Voltak közösségépítő és együttműködést segítő játékok, melyeket az előkészítők a Grundtvig Tanulási Kapcsolatok „Sportok az állampolgárságért” bécsi konferencián tanultak. Ezekből a játékokból már tavaly ősszel megismertünk néhányat az őszi sportnapon, és ismét bizonyította a hatékonyságát a közösségépítésben.
Este a táncház vonzotta be a fiatalokat az ebédlőbe. Korábbi évek táboraiban soha se esett meg az a csoda, ami most igen. A táncház indulásakor a fiúk voltak többségen és a lányok hiányoztak a parkettről. De szerencsére hamar megjelentek a lányok is, és egy véget érni nem akaró táncház bontakozott ki.
Közben kint a szabadban egy teázó is működött, amire a hideg miatt szükség is volt. Itt 583 méter magasságban már hűvösek az éjszakák.
Kapcsolat a családban
A második nap délelőtti előadás a családi kapcsolatokról szólt. Fiatal házaspár, Nevelős Zoltán és felesége, Ildima tartották az előadást. Nagyon változatos volt, és az interaktivitás jellemezte. Ott helyben egy konkrét családi helyzetet kellett szituációs játékban elemezniük. Így már induláskor a figyelem a tetőpontra hágott. Sok szó eset a konfliktuskezelésről. Világos volt, hogy a család légköre nem azért szép, mert nincsenek konfliktusok, hanem inkább azért, mert ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Sok konkrét tapasztalatot mondtak és javaslatokat tettek a konfliktuskezelésre is.
 |
 |
Kirándulás
Az előadás után rögtön elindultunk a kirándulásra. Az oroszkúti lovas tanya mellett haladtunk el, ahol lovak mellett sikerült vadmalacokat is látnunk. Néhány kedves háziállat és egy igazi szamár fogadott bennünket. Volt egy mészégető kemence is, aminél Marton Sanyi röviden és frappánsan elmondta, hogy működik a mészégetés, és hogyan csináltak várépítő elődeink igen erős falakat az égetett mészkő segítségével.
A Fehérkőlápa előtti tisztáson a délelőtti előadás témájáról kezdtünk beszélgetni. Beszélgetésekből kihallatszott, hogy mennyire közvetlenül érint mindenkit a családi kapcsolatok problematikája.
Munka a faluért
Minden táborban az egyik legnépszerűbb program a faluért végzett munka. Most az alpolgármestert kerestük meg a kéréssel, hogy a faluért milyen hasznos munkát tehetünk. A szemétszedés adódott rögtön mint lehetséges munka. Fekete zsákokkal és védőkesztyűkkel jártuk végig a falu utcáit, hogy összeszedjük a szemetet.
Másik lehetőségként az idős embereknek tett szociális jellegű munkákat a faluban élő Szent Ferenc Kisnővérei közössége szervezte meg számunkra. A falusiak kedvesen vártak minket. Volt, ahol málnát kellett szedni az erdőben, vagy fát kellett pakolni, segíteni rendbe tenni a házat, vagy a ház környékét. Volt ahol a tevékenység abból állt, hogy beszélgettek egy idős nénivel, egy másik csoport pedig egy idős bácsival.
Máshol lovakat kellett lecsutakolni, és takarítani az istállót. Báránylegeltetés is volt, csak negyed óra után szétszéledtek a bárányok és vissza kellett adni az őrzést a villanypásztornak. Látszik, hogy egy ilyen egyszerűnek tűnő munka is szakértelmet igényel. Egy pásztor annak idején értett a nyájához. Lehet, hogy egy puli kutya sokat segített volna?
Mégis ezek a munkák voltak ez alkalommal is az egyik legnépszerűbb tevékenységek a táborban, amint az a tábor utáni tesztből kiderült.
Munka a faluért – képekben
Idősek segítése
Szemétgyűjtés a falu utcáin
Lovak ápolása
